Hirdetés
2012. február 5. vasárnap, Ágota, Ingrid
Élete
„…Szolgálni a jót, lobogásra és világosságra gyújtani azokat,
akik keresik és várják a Szépet, hogy világosságra,
örömre és szeretetre gyúljanak önmaguk
és gyújtsanak másokat is…” - vallotta Fekete István.
E törvény szerint élt és alkotott.
Fekete István
(1900. január 25 – 1970. június 23.)
1900. január 25-én született a Somogy megyei Gölle községben. Egyik őse a nagy francia forradalom menekültje , dédnagybátyja Damjanich János tábornok. Apja Fekete Árpád, iskolamester és gazdálkodó volt, édesanyja Sipos Anna. Szülőfalujában járt elemibe, ahol édesapja tanította. A középiskolát Kaposvárott végezte, mezőgazdász oklevelét a Magyaróvári Gazdasági Akadémián szerezte. 1926-1941 között sikeres gazdatiszt Bakócán, majd Ajkán, éjszakáit azonban írással tölti. 1941-49-ben a Földművelésügyi Minisztériumban dolgozott Ezután 1955-ig politikai okokból könyveit nem adták ki, 1951 őszéig állandó állást sehol nem kapott, alkalmi munkákból élt. 1951-től 1955-ig, a nyugdíjazásáig, a Kunszentmártoni Halászmesterképző Iskola biológus szaktanára.
Íróként 16 éves korában jelentkezett először: verse jelent meg. 1937-ben első regényével, A koppányi aga testamentumával elnyerte a Gárdonyi Géza Társaság történelmi regénypályázat első díját. A Zsellérek című regényével a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda pályázatát nyerte meg 1939-ben. Ezután sorra követték egymást regényei, elbeszéléskötetei, amelyek közül állattörténetei - Csí, Kele, Bogáncs, Vuk, Hú - lettek a legnépszerűbbek. Nagy sikert aratott két ifjúsági regénye is: a Tüskevár és a Téli berek, valamint barátjának, vadásztársának életrajza: Kittenberger Kálmán élete. Az Őszi vásár című elbeszéléskötete a gyermekkorát idézi, akárcsak Csend című kisregénye. Több kötetre tervezett önéletrajzi regényének csak az első kötete jelent meg, a Ballagó idő. Versei a Tarka rét és az Összegyűjtött versek című kötetekben jelentek meg. De írt társadalomkritikai regényeket, elbeszéléseket, erdész-vadásztörténeteket, tankönyvet a halászmesterségről Halászat címmel (amit ma is használnak), a szarvasi arborétum történetét ismertető művet Pepi-kert címmel, színdarabokat és filmforgatókönyveket is.
A több mint 40 könyve 300 kiadást élt meg. Műveit 22 nyelvre fordították le, 17 millió példányban adták ki magyarul, és több mint 3 millió példányban a másik 22 országban. Jókait kivéve, megközelítően sincs másik ilyen sikeres magyar író.
1960-ban József Attila-díjat kapott.
1970. június 23-án halt meg Budapesten.
Írásainak sajátos varázsát az író mélységes természetszeretete adja, a meseszövés elevensége és az a derűs báj, ahogy minden élőlényt az emberi világ részesévé tesz.
Több művéből film is készült (Bogáncs, A koppányi aga testamentuma, Tüskevár, Ballagó idő, Vuk, Lutra), amelyek szintén népszerűek.
Vissza
Íróként 16 éves korában jelentkezett először: verse jelent meg. 1937-ben első regényével, A koppányi aga testamentumával elnyerte a Gárdonyi Géza Társaság történelmi regénypályázat első díját. A Zsellérek című regényével a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda pályázatát nyerte meg 1939-ben. Ezután sorra követték egymást regényei, elbeszéléskötetei, amelyek közül állattörténetei - Csí, Kele, Bogáncs, Vuk, Hú - lettek a legnépszerűbbek. Nagy sikert aratott két ifjúsági regénye is: a Tüskevár és a Téli berek, valamint barátjának, vadásztársának életrajza: Kittenberger Kálmán élete. Az Őszi vásár című elbeszéléskötete a gyermekkorát idézi, akárcsak Csend című kisregénye. Több kötetre tervezett önéletrajzi regényének csak az első kötete jelent meg, a Ballagó idő. Versei a Tarka rét és az Összegyűjtött versek című kötetekben jelentek meg. De írt társadalomkritikai regényeket, elbeszéléseket, erdész-vadásztörténeteket, tankönyvet a halászmesterségről Halászat címmel (amit ma is használnak), a szarvasi arborétum történetét ismertető művet Pepi-kert címmel, színdarabokat és filmforgatókönyveket is.
A több mint 40 könyve 300 kiadást élt meg. Műveit 22 nyelvre fordították le, 17 millió példányban adták ki magyarul, és több mint 3 millió példányban a másik 22 országban. Jókait kivéve, megközelítően sincs másik ilyen sikeres magyar író.
1960-ban József Attila-díjat kapott.
1970. június 23-án halt meg Budapesten.
Írásainak sajátos varázsát az író mélységes természetszeretete adja, a meseszövés elevensége és az a derűs báj, ahogy minden élőlényt az emberi világ részesévé tesz.
Több művéből film is készült (Bogáncs, A koppányi aga testamentuma, Tüskevár, Ballagó idő, Vuk, Lutra), amelyek szintén népszerűek.
Vissza
Keresés
Hirdetés
Szavazás
Lapletöltések száma
8202