2012. február 5. vasárnap, Ágota, Ingrid
Harminckét levél gyűjteménye a könyv, melyet egy Philadelphiában élő nagypapa írt unokájához. A címbe emelt levélmegszólítás hatalmas szeretetről árulkodik, mellyel Daniel Gottlieb elhalmozza a 2000 májusában megszületett Samet. Kettejük helyzete, kapcsolata azonban korántsem nevezhető szokásosnak. A szerző súlyos autóbalesete miatt harminckét éves kora óta kerekes székbe kényszerül, s kétéves korára unokájáról is kiderül, hogy autista. A szerencsétlenségben megbénult pszichológus négy éven át fogalmazza mindazokat a tapasztalatait, amelyeket a kisfiú boldogsága és elégedettsége szempontjából nélkülözhetetlennek tart. Minden fejezet egy-egy levél, melyekben megírja Sam születését, azokat a bölcsességeket, melyeket egy olasz zsidó asztalostól hallott, mesél az ősökről, elmondja nővére, Sharon néni történetét, válását feleségétől, vagyis Sandy nagymamától, ír a frusztrációról, az igazságérzetről, a bántásokról, az előítéletről, a gyűlölködésről, szerelmi tapasztalatairól, az álmokról, Istenről, a békéről, az empátiáról és a segítőkészségről, vagyis az életről és a halálról. Megható egyszerűséggel beszél azokról a problémákról, amelyekből a szülők megtanulhatják, hogyan viszonyulhatnak gyermekeikhez, a gyerekek pedig megtanulhatják, hogyan törődhetnének jobban szüleikkel.
Daniel Gottlieb pszichológus, családterapeuta, húsz éve
sikeres házigazdája a Hangok a családból című phialdelphiai
betelefonálós rádióadásnak. Az utóbbi tíz évben saját rovata van a
Philadelphia Inquirer című napilapban, ahová hetente tucatjával
érkeznek a levelek azoktól az olvasóktól, akik meg akarják osztani vele
gondolataikat és tapasztalataikat.Két lány édesapja, Sam az egyetlen
unokája.
8247