Az „…ide vágynám vissza.” című állandó kiállítás Nagykőrös helytörténetét új szemlélettel, idővonal segítségével mutatja be, ahol a helyi események mellett az ország és világtörténelem jelesebb eseményei is megismerhetők. A kiállítás a Régészeti Gyűjtemény részeként mutatja be többek között az avar korból fennmaradt, 1981-ben felfedezett, arany veretekkel díszített vezéri kardot. Ezen avar ritkaság mellett a tárlóban a honfoglalás időszakának hagyatékával is megismerkedhetnek a látogatók.
A pótharaszti XIII. századi kincslelet az Árpád-kor egyik legmeghatározóbb éremlelete, melyeken jól láthatóak az uralkodói és vallási központok ábrázolásai. Szintén a Régészeti Gyűjtemény anyagát dicséri a híres ludasi kereszt, mely ugyancsak e korból származik. Körmeneti kereszt, pogány szimbólumokkal, a magyar történelem egyik unikuma. Az ötvösjegyei a szent koronával mutatnak azonosságot.
A török kor hagyatékát a látogatók többek között a korszak tárgyain – mint pl. fegyverek, edények, kályhaszemek – ill. dokumentumain keresztül ismerhetik meg. Az oltalomlevelek bizonyítják, hogy a város khász rangot kapott. Ebben az időszakban erősödött meg a református vallás is a térségben. A defterdár levelek és török szablyák világa után bontakozott ki az igazi mezővárosi fejlődés, ahol az egyes céhmesterek céhládái, behívó táblái, eszközei és munkadarabjai elevenednek meg. A kiállítás egyik érdekessége a K-betűt formázó billogvas, melynek tetején látható a lombkorona, a város nevét adó kőrisfa szimbóluma, mely motívum a városháza erkélyének kovácsolt elemeiben is fellelhető.
A város történetében jelentős esemény volt az 1848–49-es forradalom és szabadságharc időszaka, hiszen az épület két huszárezred megalakulásának helyszíne volt. Ebből az időszakból származó relikviaként szavazóurna, nemzetőr kard, buzogány, pisztolyok, térképek láthatók a tárlaton. Kossuth Lajos emlékét ápolva két eredeti fénykép, valamint a kőrösieknek ajándékozott üvegpohár került még bemutatásra.
A kiállítás részletesen mutatja Arany János korszakát és családjának tárgyait is. A költő 1851 és 1860 között élt a városban, a helyi gimnázium évszázados falai között tanított magyar nyelv és irodalmat, latint és görögöt. A kiállítás során a költő munkásságát, tanári életét, valamint magánéletét ismerhetik meg a látogatók. A tárlat kiemelkedő relikviái a család személyes tárgyain felül a költő híres meggyfabotja, pipája, valamint könyvtárának kötetei, illetve A walesi bárdok első megjelenésének egy példánya is. A legnagyobb szókinccsel rendelkező magyar művei egy külön vitrinben is láthatók, több nyelvre lefordítva. Megtekinthető például Arany János íróasztala is, melynek egyszerűsége híven tükrözi a költő életmódját, valamint lelkének világát: egyszerű ember volt, kerülve a pompát. Arany János emlékezetét ballada-illusztrációk zárják.
Arany János távozását követően a dualizmus időszaka következett. Ez az időszak itt is, mint az ország más területén, a polgárosodás, gyarapodás, gazdasági fejlődés jegyében zajlott. Ekkor alakult ki a város mai arculata. Sorban emelkedtek ki a földből a középületek, oktatási- és kulturális intézmények. A polgárosodó társadalom egyesületekbe, gazdakörökbe szerveződött. A vasút segítségével a kőrösi meggy, uborka és saláta hírneve az ország minden területére eljutott. Ebből a békés időszakból származnak a bemutatott emlékek. Az első és második világháború eseményei a korabeli tárgyak bemutatásával – mint például szuronyok, érdemérmek, fényképek, korabeli újságok – ismerhetők meg. A két világégés közötti időszak egyfajta gazdasági fellendülést hozott a városnak. Ez az időszak Dezső Kázmér polgármester nevével fémjelezhető, aki az Arany János Társaság és a múzeum alapításán felül megszervezte az iskolán kívüli népművelést, napközi otthonokat létesített, sokat tett a város rendezése érdekében is. Polgármestersége alatt fejlődött a város gyümölcstermelése, valamit gyümölcsexportja. A Nagykőrösi Konzervgyár emlékei ugyancsak bemutatásra kerültek.
Nagykőrös 1945 után a kuláküldözések révén vált ismertté. Ennek a világnak a bemutatását a terménytárolók beszolgáltatási mennyiségeivel, korabeli használati tárgyakkal, személyes visszaemlékezésekkel és egy dokumentumfilmmel hozza közelebb a látogatókhoz. Végezetül egykori kőrösi utcanévtáblák, a város XXI. századi állapotát megörökítő fényképek, valamint információs terepasztal fogadja a látogatókat.
A kiállítás során digitális eszközök – mint például idővándor, interaktív eke, növénytermesztő, verskiegészítő, „akkor és most” képernyő, valamint térképnézegető, óriáspuzzle, fotósarok, illetve Arany portrék – várják az érdeklődőket. Ezen kívül a látogatók a belépőjegy megvásárlásakor egy kiállításvezető füzetet is kapnak, mely tartalmazza a „Lépten-Nyomon Nagykőrösön” játékot. A feltett kérdésekre adott helyes válaszokért cserébe apró ajándéktárgyakat kapnak a helyesen kitöltők.
Virtuális séta az Arany János és családja emlékeit őrző kiállításban: https://www.thinglink.com/scene/1593568759908401154
A látványraktár a múzeum folyosóján kapott helyet, ahol számtalan régészeti, antropológiai, néprajzi, történeti és iparművészeti tárgy tematikus bemutatása történt meg a különböző tárlókban. A Néprajzi és Iparművészeti Gyűjtemény anyagát dicsérik a kiállított bútorok is, melyek között megtalálhatók a XIX. századból származó népi faragott karosszékek, kelengyés és festett ládák, padok, valamint a polgári lakáskultúrában helyet kapott szekrények, székek, ill. íróasztal, kanapé.
A tudáslabirintusban az érintőképernyők segítségével számtalan érdekességet tudhatnak meg Arany János koráról és a XIX. századi Magyarország politikai, gazdasági, művészeti életéről.
A showroomban Arany János műveinek modern feldolgozása látható. Az animált kisfilm aláfestő zene segítségével hozza közelebb a látogatókhoz Arany János balladáit.
Nagykőrösön végrehajtott ítéletek a 16-19.
században!
Az időszaki kiállítás az igazságszolgáltatás, a büntetés, az ítéletvégrehajtás elmúlt négy évszázados helyi történetét mutatja be.
A látogatók a Nagykőrösön is alkalmazott megszégyenítési, kínzási- és kivégzési módokkal ismerkedhetnek meg.
A tárlat 2023. augusztus 21-ig látogatható!
Kényszermunka a Szovjetunióban sorsokban elbeszélve. Kültéri kiállítás
A Magyar Nemzeti Múzeum és a Szabadságvédő Alapítvány együttműködésében valósult meg az a kültéri kiállítás, amely olyan életutakat mutat be, akiket az akaratuk ellenére hurcoltak el kényszermunkára a Szovjetunióba.
A portrék szokatlan tartalmi és kivitelezési formában – kültéri molinókon, azt mutatják be, miként írták át, tették tönkre emberek életét testileg, lelkileg a 20. század totalitárius diktatúrái és a második világháború, hogyan szakítottak el gyerekeket szüleiktől, szerelmespárokat egymástól, és semmisítették meg emberek terveit családról, hivatásról.
A kiállítás megtekinthető az Arany János Közérdekű Muzeális Gyűjtemény homlokzatán 2023 július 24-ig!
Válogatás az Arany János Közérdekű Muzeális Gyűjtemény Képzőművészeti Gyűjteményéből
Az Arany-Napok alkalmából megnyíló kiállítás a 18. század végétől a 2. világháború idejéig vonultatja fel a hajdan élt nagykőrösi polgárokat.
A kiállításban olyan művek szerepelnek, melyek szorosan kapcsolódnak a városhoz, vagy az alkotó művész (pl. Kladács Alajos, Harczi István), vagy az ábrázolt személy helytörténeti jelentősége (Arany János, Magyar Kázmér, Dezső Kázmér és Kázmérné stb.) kapcsán.
Néhány esetben a kiválasztás okául csupán az szolgált, hogy helyi családok adományozták a múzeum gyűjteményeibe a felmenőikről készült portréikat, mint például Tóth József egykori gimnáziumi tanár is.
Az érdeklődő látogatók a kiállítást 2022. november 12-ig tekinthetik meg a múzeum előcsarnokában.
Egyedülálló Star Wars kiállítás nyílt az Arany János Közérdekű Muzeális Gyűjteményben.
Lukács Árpád, nagykőrösi rajongó hosszú évtizedeken át gyűjtötte a Star Wars filmek ismert alakjait, földi és légi járműveit, melyeket a múzeumban tárt az érdeklődő nagyközönség elé.
A kiállításban bemutatott könyvek a 16.századtól a 19. század végéig mutatják be a régi nagykőrösi lakosok kultúra, tudomány, vallás, művészetek iránti érdeklődését.
A kéziratos könyvek abban egyediek, hogy csak egy példányban másolták le őket.
A külföldön nyomtatott tudományos munkákat azok a helyi lakosok hozták a városba, akik külhoni tanulmányutakon jártak, egyetemeken tanultak.
A vallástörténeti munkák a helyi aktív vallási életet bizonyítják. Egy zsoltáros könyvben például kézzel írt bejegyzés olvasható, mely a nagykőrösi templom orgonájának első megszólalását örökíti meg.