Svájci Ház

A Cifrakert és a Svájci ház története
 
A Cifrakert Nagykőrös ligetes, zöld oázisa a város északi részén, a Bokros városrészben. Ez a terület a XIX. század első éveiben a Szalay család tulajdonában volt, akik a lakóházuk körül parkot, sétakertet létesítettek, később sörházat is építettek. Az 1830-as években pedig kádfürdőt és egy vendéglőt (a későbbi Cifra Csárdát) is nyitottak itt. Tőlük a város vette tulajdonába a területet és folytatta a parkosítást. 1859-ben a város bérbe adta a kertet az akkor megalakult Fürdőkerti Társaságnak. Ez a részvénytársaság üzemeltette a továbbiakban a tisztasági kádfürdőt, a vendéglőt és a sörházat. A sikeres részvényjegyzés eredményeként a fürdőt felújították, berendezéseit korszerűsítették. Minden évben bővítették, szépítették a parkot, padokat, virágágyásokat helyeztek el. Hétvégenként pedig zenekar muzsikált a parkban. 1861-ben „a legnagyobb magyar”-ról Széchenyi Fürdőkertnek nevezték el a kertet, de a köznyelvben inkább Cifrakert néven emlegették az akkor már közel tíz holdas parkot.
1870-ben a használaton kívüli, romos sörházat lebontották. A helyén épült meg két év múlva az ún. Svájci ház két lakosztállyal, melyet bérbe adtak az itt nyaralóknak, melyet az alpesi építési stílusáról nevezték el. A Cifrakertben egykor egy kertészlak is állt, melyben a város alkalmazásában álló mindenkori műkertész lakott. Az ő munkájuk eredményeképpen tovább fejlődött a park, új sétányok, kutak, vízmedencék, szökőkutak létesültek. A fürdőház is népszerű volt, sokan használták.
1900-ban újabb létesítménnyel bővült a kert. Megépült a Zenepavilon, ahol hétvégenként katonazene vagy kamaramuzsika szólt. Akkoriban gyakran rendeztek bálokat, táncmulatságokat, de a vendéglő kerthelyisége szűkösnek bizonyult erre a célra. Ezért 1901-ben Bognár Ferenc kecskeméti ácsmester tervei alapján felépítettek egy „kerti mulatót”, ahol a vándorszíntársulatok is felléphettek. Ez volt az Aréna, ahogy a népnyelv nevezte. (Az épület ma már nincs meg, 1992-ben leégett.) 1922-ben egy romantikus hellyel gazdagodott a Cifrakert, ez volt a Jeney Ernő főmérnök tervezte „műrom”, kis tóval és szökőkúttal. (A mesterséges rom mára már teljesen elpusztult.)
Időközben a Cifrakertet gondozó részvénytársaság megszűnt, illetve helyette 1908-ban megalapították a Fürdőkerti Egyesületet, amely továbbra is gazdája volt a kertnek. Az 1920-as években visszaesett a fürdőház látogatottsága, nem volt pénz a felújításokra, és ezért bezárták. Az épületet átalakították szállodává, és Weekend Szálló néven nyílt meg újra. (Az 1940-es évek végén itt kezdődött meg a konzervmesterek képzése, és később az élelmiszeripari szakmunkásképzés is itt folyt. Az azóta romossá vált épületet már lebontották.) A 30-as években alakult ki a park mai arculata. A Cifra Csárdát kerthelyiséggel, ún. kioszkkal bővítették, ahol zeneszó mellett vacsorázhattak a vendégek.
A Cifrakert és benne az Aréna számos kiállításnak volt helyszíne. Itt rendezték meg az 1888. évi országos mezőgazdasági kiállítást, 1930-ban pedig újabb gazdasági kiállítás nyílt. 1948-ban Centenáriumi kiállításnak adott otthont a park, melynek akkor már hivatalosan Népkert (1950-ben Rákosi Népkert) lett a neve. A 60-as években szabadtéri színpadot építettek, és évekig szabadtéri mozi is működött a kertben. 1968-ban ünnepelte Nagykőrös városi fennállásának 600 éves évfordulóját. Ez alkalomból nagyszabású gazdasági kiállítást és vásárt rendeztek a Cifrakertben. Az 50-es, 60-as években képzőművész kör működött a Svájci házban neves művészek (Rácz József, Molnár Elek, Balanyi Béla) irányításával. Sok későbbi, híressé vált képzőművész kezdte itt a pályáját, pl. Fajka János, Péczeli Margit, Csikai Márta.  Hosszú éveken át a május elsejei felvonulások, a majálisok színhelye volt a Cifrakert. A rendszerváltás után felújították a kertet, amely azóta nagy városi rendezvények (Nagykőrösi Arany-Napok, Gyermekfesztivál) állandó helyszíne.
 
                                                                       Oláh Róbert és Mészáros László
                                                           Arany János Közérdekű Muzeális Gyűjtemény