A múzeum története

1928-ban Nagykőrösön Dezső Kázmér egykori polgármesterünk megalapította a múzeumot, melyet megelőzően ugyan nem volt városi gyűjteményünk, de a gondos utókor Arany János, a legnagyobb magyar költő és tanár hagyatékát gondosan gyűjteni kezdte. Ezen törekvés mérföldköve volt a tanítványok alapítványának létrehozása. A gyűjtést segítette, hogy az Arany-család számos relikviát és költeményt adományozott Nagykőrös közönségének, úgy, mint a híres pipát, mely azóta is a múzeum egyik legjobban féltett kincse. Az Arany-kultusz és a múzeum története összeforrt, 1910-ben a költő mellszobrát leplezték le a református templomkert árnyas fái alatt, majd megnyílt a gimnázium falai között a híres Arany-szoba, mely a költő hagyatékát volt bemutatni az iskolás növendékek számára.
1925-ben rendezett várostörténeti kiállítás kapcsán merült fel a gondolat egy önálló múzeum létrehozásáról. Dezső Kázmér saját gyűjteményének felajánlásával tette meg az első lépést az alapításhoz vezető úton, majd a képviselőtestület elfogadta a kezdeményezést. Az eddig csupán „eszmei” múzeumalapításnak komoly kihívásokkal kellett szembenéznie, ugyanis sem épület, sem szakember nem állott rendelkezésre. Ideiglenesen a gyűjtemény előbb a polgármesteri hivatalban, majd a városi kultúrházban kapott otthont, ahol gondos kezek révén egyre gyarapodott mind gyűjtés, mind felajánlás, mind árveréseken való vásárlás révén. Az 1925-ben alapított Arany János Társaságot hamarosan követte, az 1931-ben megalakult a Nagykőrösi Múzeum Kör. Virágzott a szellemi élet Nagykőrösön, melynek a második világháború vetett véget. A gyűjtemény egy része a tűz martalékává vált, majd az újrarendezés és a gyűjtemény mai helyére való költözés Balanyi Béla nevéhez fűződik. 1951-ben az egykori, 1836 és 1838 között épült huszár kaszárnya klasszicista épületében megalakult az Arany János Múzeum. Kovács János 1833-as terveit a képviselőtestület elfogatva, így az U lakú épületegyüttes hamarosan álhatott a Bokros és a Gáttér területén. Bejáratát hat dór oszlop díszíti, mely mögött az épületben kosáríves árkádsor fut, mely előbb nyitott, majd zárt folyosórendszerré alakult. A második világégést követően a kaszárnya épületét megcsonkították, ugyanis a Ceglédi út felőli legénységi szárnyépület, valamint az északi, Cifrakert melletti lóistálló bontását engedélyezték.

  Az épület múzeumi megnyitása mellett 1957-ben a gimnáziumban megnyílt az Arany János Emlékmúzeum, mely a költő munkássága előtt tisztelgett. Vezetője a kiváló Arany-kutató, Törös László volt. 1962-ben a megyei tanács fenntartásába került. A város közigazgatási határain túl dabas járásis a gyűjtőkörébe tartozott a múzeumnak. 1974-ben a két múzeum egyesült, így a gimnázium emlékanyagát átköltöztették a kaszárnyaépületbe. A múzeum azóta is gyűjti Nagykőrös város és térsége helytörténeti, néprajzi, régészeti emlékeit, valamint az országban egyedülálló Arany János-gyűjteménnyel büszkélkedhet.

A gyűjtemény elhelyezésére szolgáló műemlék épületet az 1950-es évektől kezdve többször is felújították, korszerűsítették. 1993-1994-ben pedig megtörtént a műemléki rekonstrukció, melynek során a főépületből a világháború után elbontott épületszakaszt visszaépítették és a padlástérben régészeti raktárbázist létesítettek. 1996-ban szobrokkal gazdagodott a múzeum előtti park, amikor felavatták Arany Jánosnak és tanártársainak, a Nagy Tanári Karnak a szobrát és a honfoglaló Bor-Kalán emlékművet.
A múzeum őrzi Nagykőrös múltjának tárgyi és írásos emlékeit. A gyűjtemények közül a legnagyobb a mintegy tízezer darabos régészeti gyűjtemény, melyből kiemelkedik az avar kori aranyveretes vezéri kard, egy honfoglaló harcos övverete és a ludasi bronz körmeneti kereszt a XIII. századból. A néprajzi gyűjtemény legszebb tárgyai a fafaragványok, a faragott és festett népi bútorok, a kerámiák, a céhes kézműipari emlékanyag, a viseletek és a fejfagyűjtemény. A történeti gyűjteményben találhatunk 1848-as falragaszokat, katonai eszközöket, kardokat, első és második világháborús fegyvereket, hadifogoly emlékeket, nagykőrösi nemes családok iratait, leveleit, várostörténeti jelentőségű fényképeket, képeslapokat, plakátokat. Az irodalomtörténeti dokumentumok kincsei közé tartoznak Arany János verseinek kéziratai, dolgozatjavításai, osztálynaplói, emellett Petőfi, Jókai, Szabó Dezső autográfiái és művei, Márton Barna és Kodály Zoltán levelezése, Szász Károly feleségéhez írott levelei. A képzőművészeti anyag értékei a főleg nagykőrösi származású művészek alkotásai, mint pl. Remsey Jenő, Kladács Alajos, Rácz József festményei és Molnár Elek kisplasztikái. A múzeumi szakkönyvtár kb. 18 ezer kötetes állományában zömmel helytörténeti, néprajzi és muzeológiai tárgyú könyvek vannak, jelentős a folyóirattár anyaga is. A múzeumi gyűjtemény évről-évre gyarapszik, jellemzően ajándékozás, hagyatékozás révén.

A múzeumi közművelődés terén rendszeresek a tárlatvezetések, a múzeumpedagógiai órák iskolás csoportoknak, emellett kutatószolgálatot is működtet a múzeum. A kor követelményeinek megfelelően megkezdődött a múzeumi gyűjtemény digitalizálása. 2013 óta a múzeum fenntartója Nagykőrös Város Önkormányzata, az intézmény a Nagykőrösi Arany János Kulturális Központ tagintézményeként működik Arany János Közérdekű Muzeális Gyűjtemény néven. A 2017-es Arany János-emlékévben „Arany 200 – Arany János, a nagykőrösi pedagógus” címmel új kiállítás nyílt a költő nagykőrösi éveiről. A múzeum emellett erősíti közönségkapcsolati munkáját, hiszen részt vesz a nagyobb városi rendezvényeken, így a Szent György Napi Forgatag és Virágvásáron, a Kőrösi Möggyfesztiválon és a Nagykőrösi Arany-napokon. 2018-ban, a városi fennállás 650. évében a múzeum teljes átalakuláson ment keresztül, így a kor követelményeinek megfelelő, modernizált épületben őrizhetjük tovább a kincseinket és láthatjuk vendégül a hozzánk érkezőket! A Magyar Kormány 1 milliárd forintos támogatásának köszönhetően az épület teljes belső és külső, valamint környezetrehabilitáción ment keresztül.
A közel kettőszáz éves épületnek otthont adó Múzeumkert is megszépült, árnyas ligetében modern térköves sétányokkal mutatjuk meg az épületet eddig még soha nem látott perspektívából. Az épület megújulása során új tetőszerkezetet, klasszicista stílusú tetőszellőztetőkkel ellátott szerkezetet kapott, melynek korszerű szigetelésével a környezettudatosságot követve energiát takaríthatunk meg. Az épület fő frontja a falkutatások feltárása révén új színben pompázik, a nyílászárók eredeti színükkel csalogatják a hozzánk érkezőket. A sportpálya felőli kosáríves folyosón modern, több rétegű hőszigetelő teljes üvegezés a természetes megvilágítást és a hőmérséklet szabályozását segíti. A belső terek, a padlóburkolat korszerűsítése, a padlófűtés kiépítése mind a megújulást, a korszerűséget és a modern technológiákat ötvözi. A múzeum belső tereinek rendezésével a kiállítóterek a XXI. századnak megfelelően képesek kiszolgálni a látogatóközönséget. Az összenyitások révén olyan egységet sikerült létrehozni, mely helyet ad az új állandó kiállításnak, s az idővonal segítségével vezeti körbe a látogatót a helyi történelmi korok és nevezetességek között. Az építészi munkálatok során a műemlékvédelemmel szorosan együttműködve alakult át az épület, melyben helyet kapott egy modern kávézó a timpanonos boltozat alatt kialakított terasszal, a digitális eszközök segítségével a látogatóbarát nevelést célzó tudáslabirintus és showroom, valamint egy korszerű, a történelmi folyosó képébe illő látványraktár is. A teljes körű szigetelési és gépészeti munkálatok révén az épület állagának nemcsak újítása, hanem a jövőre nézve biztosított megóvása is megtörtént. A szakszerű tereprendezés, a múzeum környezetének rehabilitálása, a kovácsoltvas kerítés megépítése, a járdaszakaszok és lépcsősor burkolása, az éjszakai épület és szobrok díszkivilágítása, a kialakított parkolók, az épületen belül a megújult vitrines kiállítások, speciális fényforrásokkal direkt világított műtárgybemutatók, az interaktív eszközök mind a múzeumbarát nevelést és szemléletet erősítik az új évezred küszöbén, Arany János városában!