Állandó kiállítás

 
 


„Arany 200 - Arany, a nagykőrösi pedagógus” a Kulturális Központ Rácz József Galériájában

 
A kiállítás Arany János születésének 200. évfordulójára emlékezve bemutatja Nagykőrös „szellemi virágkorának” időszakát, azokat az éveket, amikor a nemzet koszorús költője kilenc évig a helybeli református főgimnáziumban tanított. Arany nagykőrösi életét a kiállítás korszerűen dolgozza fel. Információs paneleken olvasható az egyes témák tájékoztató szövege képekkel, idézetekkel színesítve. Megtudhatjuk ezekből, hol és hogyan élt a költő városunkban, hogyan születtek nagykőrösi tárgyú versei, mint A vén gulyás és A tetétleni halmon. Olvashatunk családi életéről, költőtársairól, akik gyakran meglátogatták őt, a betegségeiről, a tanári pálya nehézségeiről („A dolgozatjavítás dandárja…”) és irodalmi munkásságáról, balladáiról, verseiről. A vitrinekben Arany János és családja által használt eredeti tárgyak láthatók, emellett a költő kéziratai, az általa kitöltött osztálynaplók és néhány kiadott könyve tekinthetők meg. Az egyes enteriőrök megjelenítik Arany János dolgozószobáját, a díszesen faragott fejfák a református temetőt, amely kedvelt sétahelye volt a költőnek. Arany gyakran és nagy kedvvel pipázott, erre utal egy szép pipatartó tele pipákkal. Az egyik vitrinben pedig Arany saját pipája is megtekinthető, a mindig magánál tartott meggyfa botjával együtt. A kiállításba korszerű infokommunikációs eszközöket építettünk be, melyekkel interaktívvá válik a tárlat. Így például egy terminálnál emlékfotót lehet készíteni, akár korabeli viseletekbe beöltözve is. Emellett levelet is lehet küldeni Arany János nevében fogalmazva. Az „akkor és most” terminál révén nagykőrösi épületeket, városképeket ismerhetünk fel és rácsodálkozhatunk, milyen volt mindez 100-150 évvel ezelőtt. A több helyen elhelyezett fülhallgatók használatával Arany ismert verseit (pl. A walesi bárdok, V. László, Családi kör stb.) hallhatjuk neves színművészek tolmácsolásában. A kiállítás utolsó része egy Arany-korabeli tantermet jelenít meg katedrával, iskolapadokkal, fali térképpel. A padokba ülő diákok Aranyról szóló rövidfilmet láthatnak és korabeli taneszközökkel ismerkedhetnek meg.



„Hej, Nagykőrös híres város...” 

 
A múzeum régészeti, néprajzi és helytörténeti állandó kiállítása 1978-ban nyílt meg. Egy jellegzetes alföldi mezőváros, Nagykőrös történetét mutatja be a legrégebbi időktől a XX. század második feléig terjedő időszakban. A kiállítás ékességei többek között az avarkori aranyveretes fejedelmi kard, egy XIII. századból való körmeneti kereszt, az ún. ludasi kereszt és a nyársapáti míves kályhaszemek a késő-gótikus, reneszánsz korból. A török hódoltság idején kibontakozott a mezővárosi fejlődés, kialakult egy vagyonos parasztpolgári társadalom. E korszakot számos dokumentum (török oltalomlevelek, nyugták) és tárgy (billogok, bélyegzővasak, céhes emlékek) szemlélteti. A fejlett mezőgazdasági kultúrát reprezentálják a kiállított XVIII-XIX. századi szerszámok, eszközök: aszimmetrikus ekevas, szénavágók, cséphadarók, vasvillák, a szőlészet-borászat eszközei. Gazdag tárgyi és dokumentumanyag mutatja be az 1848-49-es szabadságharcot. A kiállítás külön részben idézi fel a mezőváros szellemi virágkorát jelentő 1850-es éveket, amikor Arany János a helybeli református gimnázium tanáraként kilenc évig itt élt és alkotott. A költő kéziratai, dolgozatjavításai, személyes tárgyai és egyéb relikviái láthatók itt. A kiállítás a XX. század helytörténeti eseményeinek dokumentumaival zárul.
 
 

,,Régi idők oskolája Nagykőrösön”

Iskolatörténeti állandó kiállítás 
  
Az iskolatörténeti kiállítás felidézi Nagykőrös régi „oskoláit”. A kiállítás egy XX. század eleji tantermet jelenít meg korabeli iskolapadokkal, állványos táblával, golyós számológéppel, harmóniummal berendezve. A tanári asztalon a tanítás-tanulás segédeszközei (fa tolltartó, lúdtoll, itatós tapper, palatábla, ceruzahegyező, ritmuscsattogtató, földgömb) mellett korabeli olvasókönyv, írásfüzetek láthatók. Az osztályterem falán zománcozott betűtáblák és szemléltető falitáblák függnek, egy asztalon pedig azok a makettek tekinthetők meg, melyeket a tanító saját maga készített a diákjai számára: malmok, kastély, aszaló, taliga. A kiállítás a tanterem mellett egy iskolai szertárat is megidéz: különféle fizikai kísérleti eszközöket, műszereket mutatunk be, a vitrinben pedig ásványok, kőzetek gyűjteménye látható, melyet 2015-ben Oláh Róbert kollégánk határozott meg a szakma szempontjait figyelembe véve.
A nagykőrösi iskolák tanárait, tanulóit régi fényképek, emléklapok idézik meg. A fényképek az elemi népiskolákba járó, kezükben palatáblát tartó diákokat örökítik meg, egy másikon a neves nagykőrösi igazgató, Szurmó Ambrus diákjai láthatók 1901-ben. A Patay utcai iskola órarendjét olvasva megtudhatjuk, milyen tantárgyakat tanultak a diákok az elemi népiskolákban.


A másik teremben a nagy múltú nagykőrösi iskola, a tanítóképző tanárait és végzős diákjait láthatjuk. A szocialista korszakban készült az az osztálykép, melyen úttörőnyakkendőben láthatók az egyik általános iskola diákjai valamikor az 1960–70-es években. 1957-ben, a nagykőrösi gimnázium 400 éves fennállásának évében készült az a fotó, mely a „második nagy tanári kar”-t örökíti meg olyan legendás tanárokkal, mint Bazsó Lajos, Páhán István, Seri András és Törös László. Szintén nagy tanáregyéniségek láthatók a Rákóczi iskola 1956-ban végzett diákjainak tablóján is: Dajka Ambrus, Medve László, Szurmó Gizella, K. Varga Dénes. Az iskolai élet emlékei: ballagási tarisznyák, diáksapka Arany Jánost ábrázoló bronzplakettel, iskolajelvények, egy bizonyítvány és egy iskolai évkönyv. A kiállítás egyik érdekessége Balanyi Béla magyar dolgozatait tartalmazó füzete, melyet rajzaival díszített. A kiállítás bemutatja az úttörők öltözetét (fehér ing, piros nyakkendő, derékszíj) és a kisdobosokét (kék nyakkendő).