A HÓNAP MŰTÁRGYA
2021. szeptember

A régi pincék kedvelt ereklyéje, a lopótök

A lopótököt, vagy másik nevén lopót, esetleg borlopót, egy hosszú szárral nevelt, tojásdad alakú tökfajtából állítják elő. A középkor óta közkedvelt pincefelszerelési tárgy a hordóból történő borszívás régóta használt eszköze. Elkészítése közben a tök magjait gondosan kivájták, szárát pedig átfúrták. Az így előállított eszköz ezután fontos feladatokat látott el a pince életében, hiszen többek között ennek segítségével adtak kóstolót a hordóból, illetve szívtak át a bort kisebb edényekbe is. A paraszti életben meghonosodott lopót, illetve magát az alapanyagául szolgáló növényt a középkori források alapján kun-besenyő eredetűnek vélik.

A 19. század második felétől kezdett fokozatosan elterjedni a lopóhoz hasonló formával rendelkező, 1-2 literes nagyságú, üvegből készült borszívó edény. A könnyebb használhatóság és tartósság miatt a könnyen ecetesedő lopót manapság egyre inkább háttérbe szorítja az üvegből készült változata.
A lopótök jelentősége azonban nem csupán a borászat világában mutatkozott meg, hiszen például egy ókori görög filozófus, Empedoklész (Kr. e. 495 – Kr. e. 435) is ennek használatával figyelte meg legelőször, hogy a levegő nem űr, hanem hatást kifejező létező. A vízzel megtöltött lopótökből a víz mindaddig nem folyt ki, amíg a tetején a nyílást befogva tartotta. 

A HÓNAP MŰTÁRGYA
2021. augusztus

Kétfülű komacsésze a gyermekágyas asszonynak 

A magyar népi kultúra mára már elfeledett szokása volt a komatál küldés a gyermekágyban fekvő asszonynak. A gyermekágy a szülést követő néhány hétig tartó (tájegységenként változó) időszak. Ez idő alatt a gyermekágyas asszony és az újszülött ellátása és védelme hagyományos szokásokon, hiedelmeken, mágikus eljárásokon át valósult meg. A gyermekágyas asszony viselkedését a tisztátalanságával és gyengeségével összefüggő tilalmak és előírások szabályozták. Környezetéből csak rokon és a koma mehetett a közelébe. Nem főzhetett, süthetett, nem nyúlhatott kenyérhez. Nem merhetett vizet a kútból (elromolna a kút vize), sok helyen az eresz alól sem mehetett ki (elverné a jég a határt). Így a komaasszonyai (barátnői), ill. a nőrokonai segítségére szorult. Ők ún. komacsészében, komatálban vittek élelmet nem csak az anyának, hanem a családnak. Az erre a célra tartogatott kendővel letakart, feldíszített kosárba elsősorban levest, baromfihúst, kalácsféléket, illetve bort, pálinkát helyeztek el.

Az oly elterjedt hagyományt az is mutatja, hogy a gyáripar is állított elő ilyen edényformákat megszámlálhatatlan minta variációkkal. Erre példa a most bemutatott fehér fajansz komacsésze is, mely színes virágokkal és füzérekkel, felső pereme alatt körbefutó arany csíkozás közötti sötétkék pontokkal díszített. A két fülén található kis lyukak azt a célt szolgálták, hogy a tetejére a fedőt rá lehessen kötni, mert eredetileg nem tartozott hozzá. A komacsészéknek számos változata megtalálható az Arany János Közérdekű Muzeális Gyűjtemény Látványraktárában. 

A HÓNAP MŰTÁRGYA
2021. július

Gyalogsági bajonett

Az általunk e hónapban kiválasztott műtárgy a harcászat világába kalauzolja el a Látogatót.
Szuronynak vagy bajonettnek az olyan pengéket, tőrt nevezzük, amelyeket a lőfegyver csőtorkolatára rögzítenek.

Feladata a gyalogos katona harcképességének megnövelése közelharc vívása során, illetve önvédelmi lehetőséget biztosít az ellenséges támadókkal szemben.

Megjelenésének elsődleges oka, hogy a korai lőfegyvereket minden lövés után hosszadalmasan újra kellett tölteni, emiatt a közvetlen közelből támadó ellenségre nem mindig nyílt alkalom időben tüzet nyitni. Sok esetben a puskalövésekkel sem tudták leküzdeni a támadókat, amennyiben azok nagy számban, meglepetésszerűen támadtak. Ezen lőfegyverek pontossága sem volt kielégítő, ezért a szurony alkalmazása a katona harcértékét jelentősen növelte. Ez egyszerűbb megoldás volt, mintha a katona külön szúró-vágó fegyvert, például kardot is viselt volna. A bajonett, ha nem rögzítve volt a lőfegyverre, késként is jól funkcionált.

Manapság az automata fegyverekre, például a gépkarabélyokra is tesznek szuronyt, mivel az elmúlt idők háborúinak tapasztalata bebizonyította hasznosságát.

A bemutatott műtárgyunk, egy 1918-ban az olasz hadszíntéren az adományozó által zsákmányolt bajonett, amihez egy bőrrel bevont hüvely is tartozik, sárgaréz szurony papuccsal.

Ha te is szeretnéd élőben látni ezt a rendkívüli tárgyat, akkor nincs más dolgod, mint felkeresni a múzeumot, ahol személyesen is megtekintheted!

Az intézményeink csak védettségi igazolvánnyal látogathatóak!

Arany János Közérdekű Muzeális Gyűjtemény
Nyitvatartás
kedd-vasárnap 10-18 óra
06-20/950-9560
muzeum@korosikultura.hu
2750 Nagykőrös, Ceglédi út 19. 

A HÓNAP MŰTÁRGYA
2021. június

Az Árpád-kor kedvelt edénytípusa, a cserépbogrács

Az általunk ebben a hónapban kiválasztott tárgy egészen az Árpád-korig, azaz a 11-13. századig repíti vissza a látogatókat. A Régészeti Gyűjtemény egyik jelképes edénytípusa ez, amely különleges alakjával már egészen korán felkeltette a kutatók figyelmét. Folyamatosan sok vita zajlott körülötte, de manapság a legtöbb kutató hagyományosan a szabadtűz felett való főzés elmaradhatatlan eszközének tekinti. A kerámiaedények ezen típusa népszerűsége révén gazdag kutatástörténettel is rendelkezik, a XX. század első felében Höllrigl József foglalkozott vele elsőként. Méretüket tekintve 5 liternél kisebb bográcsok nem igazán fordulnak elő, a bográcsperemek alapján pedig több típusát is el tudjuk különíteni. Az előkerült edények túlnyomó többsége díszítetlen, de olykor bekarcolt hullámvonallal díszített példányok is előfordulnak. A cserépbográcsok tekintetében ritkaságnak számítanak a fémből készült változatok, melyek Európában mindösszesen 3 helyről ismertek: Dunaújváros, Belényesszentmiklós, Morvaszentjános.

Az általunk bemutatott példány egy ásatás alkalmával Nagykőrösön, a Ludas dűlőben található temetőből került elő. Felülete szürkés színű, amelyet egykoron barnás színű agyaggal mázoltak be. A perem felső része besimított, rajta 2-2 lyukkal, amely a tűz fölé való felfüggesztést tette lehetővé. Az eredetileg töredékes állapotban előkerült bogrács restaurálása Balanyi Béla régész, egykori múzeumigazgató nevéhez fűződik.

Ha te is szeretnéd élőben látni ezt a rendkívüli tárgyat, akkor nincs más dolgod, mint felkeresni a múzeumot, ahol személyesen is megtekintheted!

Az intézményeink csak védettségi igazolvánnyal látogathatóak!

Arany János Közérdekű Muzeális Gyűjtemény
Nyitvatartás
kedd-vasárnap 10-18 óra
06-20/950-9560
muzeum@korosikultura.hu
2750 Nagykőrös, Ceglédi út 19. 

A HÓNAP MŰTÁRGYA
2021. május

A fenőkő rejtekhelye, a tokmány

Aratáskor és egyéb kaszáláskor elképzelhetetlen volt, hogy a kaszálást végző férfiember gatyakorcára vagy nadrágszíjára ne lett volna beakasztva a szarvasmarha szarvából kialakított tokmány, melyet más vidékeken hívnak még fenőkőtartónak, fentoknak, toknak, tokolyónak, tulejkának. A szarv alsó végéből mintegy arasznyi darabot levágtak, öblös szélébe lyukat fúrtak, s abba drótból vagy vaslemezkéből akasztót, horgot erősítettek, ezzel rögzítve a ruhához. Hogy a szarv hajlatát kiküszöböljék, készítettek szaruból olyan tokmányokat is, amelyeket forró vízben megpuhítottak, majd a fenőkőhöz hasonló formára húztak.

Az itt bemutatott tokmányt készítője természetes formáját megőrző tülökből alakította ki, nyolcszögletű, alul csúcsban végződő alsó részét külön illesztette hozzá. Szépérzékét dicséri, hogy felső, világos részébe cserépből kinővő, dús levélzetű, kanyargó indás tulipánokat vésett.
Mindennapi használata során a tokmányba vizet öntöttek, abban tartották a fenő- vagy kaszakövet. A kaszás kaszálás közben időnként megállt, hogy a fenőkővel a kasza élét kimért, a hegyétől a nyak felé, vagy fordítva haladó mozdulatokkal megfenje.

A fenőkőtartót más vidékeken készítették fából is, melyet faragással díszítettek. A 20. század folyamán a kisiparosok horganyzott bádogból alakították ki, az edénygyárak pedig zománccal bevont példányokat hoztak forgalomba.

Ha te is szeretnéd élőben látni ezt a rendkívüli tárgyat, akkor nincs más dolgod, mint felkeresni a múzeumot, ahol személyesen is megtekintheted!

Az intézményeink csak védettségi igazolvánnyal látogathatóak!

Arany János Közérdekű Muzeális Gyűjtemény
Nyitvatartás
kedd-vasárnap 10-18 óra
06-20/950-9560
muzeum@korosikultura.hu
2750 Nagykőrös, Ceglédi út 19.

korosikultura.hu

Hírlevél

Adatvédelmi szabályzat

A weboldalon cookie fájlokat használunk, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A weboldal böngészésével hozzájárul a cookie-k használatához. A részletes leírást megtalálja az ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓBAN.