A nagykőrösi múzeumot 1928-ban Dezső Kázmér, egykori polgármester hozta létre. Ezt megelőzően csupán a gimnázium falai közt 1910-ben megnyitott Arany-szoba várta az érdeklődőket. Az egyik legnagyobb magyar költő itt kiállított tárgyait a gondos utókor gyűjtötte össze, a munkát segítette, hogy az Arany-család számos relikviát és költeményt adományozott Nagykőrös közönségének, mint például a híres pipát, mely azóta is a múzeum egyik legjobban féltett kincse.
Az önálló, városi múzeum létrehozásának gondolata 1925-ben merült fel egy várostörténeti kiállítás kapcsán. Ehhez Dezső Kázmér polgármester tette meg az első lépést, saját gyűjteményének felajánlásával. A kezdeményezést a képviselő-testület is elfogadta, így jöhetett létre 1928-ban a múzeum. A csupán „eszmei” múzeumalapításnak azonban komoly kihívásokkal kellett szembenéznie, ugyanis sem épület, sem szakember nem állott rendelkezésre. Ideiglenesen a gyűjtemény előbb a polgármesteri hivatalban, majd a városi kultúrházban kapott otthont, ahol gondos kezek révén egyre gyarapodott gyűjtés, felajánlás és árveréseken való vásárlás révén. A két világháború között virágzó szellemi élet hívta életre 1925-ben az Arany János Társaságot, majd 1931-ben a Nagykőrösi Múzeum Kört. Ennek a prosperáló időszaknak a második világháború vetett véget. A gyűjtemény egy része a tűz martalékává vált.
Az újrarendezés és a gyűjtemény mai helyére való költöztetése Balanyi Béla nevéhez fűződik. 1951-ben – az egykori, 1836 és 1838 között klasszicista stílusban épült huszár kaszárnya főépületében – megalakult az Arany János Múzeum. A második világégést követően a kaszárnya épületegyüttesét megcsonkították, lebontották a legénységi szárnyépületet, valamint a lóistállót. Ugyanekkor elkezdték a főépület nyugati szárnyvégének bontását is, mely folyamatot szerencsére hamarosan felfüggesztették.
Az egykori laktanyaépület múzeumi megnyitása mellett 1957-ben a gimnáziumban Arany János Emlékmúzeumot hoztak létre, mely a költő munkássága előtt tisztelgett. Vezetője a kiváló Arany-kutató, Törös László volt. Az Arany János Múzeum 1962-ben a megyei tanács fenntartásába került. A városban lévő két múzeumot 1974-ben egyesítették, így a gimnázium emlékanyagát átköltöztették az egykori kaszárnyaépületbe. Ezt követően a két gyűjtemény anyagából rendezték meg a „Hej, Nagykőrös híres város” című állandó kiállítást, mely 1978-tól 2017-ig várta az érdeklődő látogatókat.
Az intézmény fennállása óta gyűjti Nagykőrös város és térsége helytörténeti, néprajzi, régészeti emlékeit, emellett az országban egyedülálló Arany János-gyűjteménnyel büszkélkedhet. A gyűjtemény elhelyezésére szolgáló műemlék épületet az 1950-es évektől kezdve többször is felújították, korszerűsítették, 1993–1994-ben a főépületnek a világháború után elbontott nyugati épületszárnyát visszaépítették. 1996-ban szobrokkal gazdagodott a múzeum előtti park, ekkor avatták fel Arany Jánosnak és tanártársainak, a Nagy Tanári Karnak a szobrát és a honfoglaló Bor-Kalán emlékművet.
2018-ban, a városi fennállás 650. évében a múzeum teljes átalakuláson ment keresztül, a kor követelményeinek megfelelő modern épületben megújult, interaktív állandó kiállítással várja az ide érkező látogatókat „...ide vágynám vissza.” címmel. A Magyar Kormány 1 milliárd forintos támogatásának köszönhető az épület teljes belső és külső felújítása, valamint környezetrehabilitációja.
2013 óta a múzeum fenntartója Nagykőrös Város Önkormányzata, az intézmény a Nagykőrösi Arany János Kulturális Központ tagintézményeként működik Arany János Közérdekű Muzeális Gyűjtemény néven.
A múzeum őrzi Nagykőrös múltjának tárgyi és írásos emlékeit. A gyűjtemények közül a legnagyobb, a több mint húszezer darabos Régészeti Gyűjtemény. Ennek alapját az 1950-es években végzett, a város határában folytatott ásatások teremtették meg. A múzeum falai között számos korszak régészeti hagyatéka lelhető fel, ilyen többek között az őskor, bronzkor, avar kor, honfoglaláskor, illetve a szarmata népcsoport megtelepedésének időszaka is.
Nagykőrös honfoglalás előtti történetének egyik legjobban dokumentált fejezete az avar kor (568–804). Ebből a korszakból származik a múzeum egyik legjelentősebb kincse, az avar fejedelmi kard. Nagykőrös külterületén, az úgynevezett Fekete határrészen honfoglaló magyar sírját tárták fel a régészek. Az Árpád-kori edények, fegyverek, pénzérmék, vaseszközök a város határában lévő volt faluhelyekről kerültek elő, dr. Balanyi Béla múzeumvezető és régész ásatásai nyomán. A XIII. századból származik a múzeum másik ékessége, a ludasi kereszt, amely egy aranyozott bronz körmeneti kereszt Krisztus ábrázolással. A szomszédos településeken is folyamatosak voltak a feltárások, amelyek anyaga ugyancsak a nagykőrösi múzeumban kapott helyet. A Nyársapáton folytatott régészeti feltárás során például értékes XIV–XVI. századi vaseszközök és reneszánsz kályhaszemek kerültek elő.
A régészeti emlékek mellett az Antropológiai Gyűjtemény egy kisebb csoportot képez. Az előkerült embertani leletek ugyancsak Nagykőrös, illetve a környező települések ásatásaiból származnak. Jelentős arányban maradtak fenn törzs- és végtagvázak, valamint ezekhez tartozó koponyák, amelyek egészen a honfoglalás korától előfordulnak, de jelentős a mongol koponyák száma is.
A Néprajzi Gyűjtemény alapját V. Faragó Eszter nagykőrösi óvónő magángyűjteménye vetette meg, ma már ritkaságszámba menő tárgyakkal. A gyűjtemény legértékesebb darabjai a díszesen faragott használati tárgyak (borotvatokok, mángorlók stb.), faragott és festett népi bútorok, cserépedények, szőttesek, hímzések. Számottevő a múzeum céhesipari anyaga is. A nagykőrösi céhek emlékei a céhládák, behívótáblák, cégérek, pecsétnyomók, vándorkönyvek, szabadulólevelek, céhszabályzatok. Az 1837-es nagykőrösi csizmadia céh által kiállított szabaduló levél felső részén Nagykőrös korabeli ábrázolása látható Balla Liborius rajza alapján. Számos fontos mezőgazdasági munkaeszközt őriz a múzeum, így például tövisboronát, sarlókat, cséphadarót, vasvillákat, üllőt, ekevasat, billyogozókat. A gyűjteményben megtalálhatók a Nagykőrösön virágzó szőlő- és gyümölcstermesztés eszközei, szerszámai is: metszőollók, karaszolók, szőlőprés stb. A viseleti gyűjtemény díszei a szűcsök, szűrszabók készítette ködmön, suba, cifraszűr. A múzeum kerámiagyűjteményét alkotják a díszes gyertyamártók, butellák, fazekak, korsók, kancsók, lábasok. Legrégibb darabja a varga céh zöldmázas korsója 1698-ból. A gyűjtemény értékei a híres Molnár Dániel-féle műhely cserépkályhái, épületdíszei is.
A múzeum jelentős fejfagyűjteménnyel rendelkezik, melyek a Duna-Tisza köze protestáns temetőinek értékes népművészeti emlékei.
A tárgyi gyűjtemény változatos összetételű, többek között fegyverek, emléktárgyak, zászlók, viseletek, érmék, jelvények, olajnyomatok, festmények, különféle használati tárgyak, pipák alkotják. A legrégebbi tárgyi emlékek: a hódoltság korából származó török lovas katona rézkengyele, Nagykőrös város 1686-os pecsétnyomója és egy kuruc kori szablya, az ún. „fringia”. A gyűjtemény értékei az 1848-as nemzetőr tiszti fegyverek, az ellenségtől zsákmányolt térképek és egy lovasnemzetőr zászló. Az első és a második világháborúból hadi felszereléseket, katonasapkákat őriz a múzeum. Fontos ipartörténeti anyag a megszűnt Nagykőrösi Konzervgyár gyártörténeti múzeumának gyűjteménye.
Kiemelkedő fontosságúak az Arany Jánoshoz és családjához kötődő tárgyak: a költő pipája, óratartója, felesége melltűje, Juliska karkötője, bibliajelzője, étkészlete, az általa horgolt úrasztali terítő.
A történeti dokumentációs gyűjtemény alapját képezik a Dezső Kázmér polgármester által összegyűjtött, Nagykőrösre vonatkozó fényképek, dokumentumok. Dr. Molnár Gyula 1848-as falragaszokat, iratokat és tárgyakat adományozott a múzeumnak. A gyűjtemény jelentős részét alkotják a különböző családi hagyatékok (Bakos, Jalsoviczky, Molnár, Gaál). Dr. Antal Vilmos hagyatékában első világháborús dokumentumokat és tárgyakat találunk, közöttük korabeli fényképeket és hadifogoly emlékeket. Szintén jelentős dr. Ványi Jenő gyűjtése a Gubody – Beretvás – Mentovich családokról. A gyűjtemény nagyszámú, helytörténeti fontosságú iratot, nyomtatványt, képeslapokat, röplapokat, fényképeket, plakátokat tartalmaz.
A gyűjtemény legfontosabb egysége az Arany Jánoshoz kapcsolódó iratanyag, melyben kéziratok, levelek, iskolai dolgozatok, széptani és irodalomtörténeti jegyzetek – melyeket Arany diktált tanítványainak – találhatók meg. E dokumentumok gyűjtését hosszú időn keresztül az Arany János Emlékmúzeum vezetője, dr. Törös László végezte nagy lelkesedéssel. Ugyancsak értékesek Arany János tanártársának, Szász Károlynak az iratai és levelezése. Emellett Petőfi Sándor, Jókai Mór, Szabó Dezső autográfiái és művei maradt fenn az utókornak. Értékes része a gyűjteménynek még Márton Barna nagykőrösi karnagy hagyatéka. Ebben Kodály Zoltánnak Márton Barnához írt levelei, üdvözlőlapjai és Kodálynak nagykőrösi látogatásai során készült fényképei találhatók.
A Képzőművészeti Gyűjteményben számos festmény, közöttük több arckép is található, melyek a tehetős nagykőrösi cívis polgárokat ábrázolják. Sok közülük kőrösi származású festők munkája (Remsey Jenő, Biczó Géza, Kladács Alajos). A múzeum őrzi többek között Rácz József festőművész grafikáit, akvarelljeit, Fajka János grafikáit és tűzzománcát, Miklosovits László Arany-illusztrációit.
Az Iparművészeti Gyűjtemény legszebb darabjai közé tartoznak a kőrösi kisnemesi kúriákból származó intarziás klasszicista bútorok. A mezővárosi polgári életmódot reprezentálják a porcelán és üvegtárgyak, melyek nagyrészt V. Faragó Eszter gyűjtése nyomán kerültek a múzeumba. A gyűjtemény értékei Badár Balázs szecessziós stílusú kerámiái, Borsos Miklós, Csikai Márta, Győrffi Sándor szobrászművészek által készített Arany-emlékérmek, valamint Molnár Elek nagykőrösi keramikusművész több alkotása.
A múzeumi könyvtár zárt tudományos szakkönyvtár, mely részben muzeális gyűjtemény is. A több mint tizenkilencezres állomány kötetekből és periodikákból tevődik össze. Fő gyűjtőköre a néprajz, régészet, irodalomtudomány, történettudomány, szépirodalom, helytörténet, muzeológia. Kiemelt helyen szerepel Arany János életével, munkásságával, Nagykőrösön töltött éveivel kapcsolatos művek gyűjtése. A helytörténeti kötetek elsősorban Nagykőrös életére, történetére, fejlődésére, múltjára koncentrálódnak.
Gazdagítják az állományt a Nagykőrösön élő és élt írók, költők művei is. A múzeum az alábbi öt önálló sorozatban jelentette meg kiadványait: Az Arany János Múzeum Közleményei (Acta Musei de János Arany Nominati), Az Arany János Múzeum Kismonográfiái, Az Arany János Múzeum Kiállítási Monográfiái, Nagykőrös város monográfiája, Archivum de János Arany Nominati. Jelentős az ország más múzeumaitól cserekiadványként kapott múzeumi kiadványok száma is.
Az Adattár gyűjtőköre átölel több tudományágat, úgymint régészet, néprajz, helytörténet, irodalomtörténet és muzeológia. Gyűjtőterülete elsősorban Nagykőrös, valamint Pest megye. Jelentős kéziratokat, gépiratokat tartalmaz. Itt kerültek elhelyezésre az Arany János Múzeum muzeológusai által készített tanulmányok, konferencia előadások, újságcikkek szövegei. Az anyag sokrétűségét mutatja, hogy itt találhatjuk meg többek között a régészeti ásatások dokumentációit, kiállítások megnyitóbeszédeit, a múzeum vendégkönyveit, időszaki kiállítások forgatókönyveit is.
Tel.: 06-20/950-9560
Tel.: 06-20/950-9560
Tel.: 06-20/950-9560
Tel.: 06-20/950-9560
Az Arany János Közérdekű Muzeális Gyűjtemény alapvető feladatának tartja a nemzeti kulturális örökség részét képező helyi kulturális értékek megőrzését, gyarapítását, tudományos feldolgozását és bemutatását, ezáltal megismertetve a látogatóközönséggel Nagykőrös történelmi múltját.
Az intézmény, mint az ország egyetlen Arany János emlékmúzeuma, kiemelten kezeli az Arany Jánoshoz kötődő országos jelentőségű gyűjteményi anyagot, ápolva ezzel a több mint egy évszázados nagykőrösi Arany-kultuszt. A muzeális gyűjteménynek egy műemléki épület ad otthont, mely 1848-as történelmi emlékhely is egyben, Nagykőrös egyik legfontosabb turisztikai vonzereje.
A muzeális intézményekről szóló törvény alapján az intézmény feladata a működési engedélyében meghatározott gyűjtőkörébe tartozó kulturális javak gyűjteménygondozása, ennek keretében azok gyarapítása, nyilvántartása, állományvédelme, tudományos feldolgozása és publikálása, hozzáférhetővé tétele, állandó és időszaki kiállítások rendezése, közművelődési és múzeumpedagógiai programok és kiadványok biztosítása, a kulturális javak digitalizálása, a kutatási tevékenység biztosítása. A múzeum munkáját gazdag műtárgy- és dokumentum gyűjteményére, dolgozói szakmai tudására és tapasztalataira alapozza. Tevékenységét az etikai szabályok figyelembevételével a hatályos törvényi előírásoknak megfelelően végzi.
A megújult muzeális gyűjtemény Nagykőrös kulturális életének szerves része, kapcsolódik a város fontosabb kulturális eseményeihez. Minden eszközzel segíti a szolgáltatásaihoz való hozzáférést, nem tévesztve szem elől a kulturális javak védelmének elsődleges feladatát. A helyi társadalom fejlesztése szolgálatában álló kulturális központként kíván élni a városban, ahol a tudományos, közművelődési, múzeumpedagógiai és kommunikációs feladatok ellátása során segíti a diákokat és felnőtteket az élethosszig tartó tanulás folyamatában.
Potenciális múzeumlátogató csoportként a társadalom legkisebb alapegységét, a családok körét célozza meg. Fő kitűzése, hogy a családok számára megfelelő helyszínt biztosítson a közös kikapcsolódásra. A különféle családtípusok minőségi időtöltésének elősegítése céljából szervezi kiállításait, valamint programjait, rendezvényeit. Fontos szempont a családon belüli generációk közötti párbeszéd elősegítése, tudásmegosztás ösztönzése, ezzel is a családbarát értékrend, és a család, mint mikroközösség erősítése.
A múzeum a tudományos, kulturális- és szabadidős tevékenységek piacán versengve küzd a kultúra, a hagyományok eróziója ellen, a minőségi nemzeti kultúrkincs megőrzéséért. Az igénytelenséggel szembe az igényességet és az értékek megőrzését, bemutatását állítja.
Az intézmény aktív közösségi térként jelenik meg a város szolgáltatásai között, olyan városi múzeumként, amely a helyi közösség gyarapításáért dolgozik. Munkájában kapcsolatot tart a helyi, megyei, országos intézményekkel, közösségekkel, idegenforgalmi szereplőkkel. Legfőbb feladata a helyi közösség teremtette örökség feltárása, gyűjtése, bemutatása, megőrzése a jövő nemzedék számára, az emlékezet- és identitás formálása. Röviden megfogalmazva a látogatóbarát, azon belül családbarát múzeum megteremtése a küldetése.
Az Arany János Közérdekű Muzeális Gyűjtemény fontosnak tartja, hogy az intézmény egy olyan meghatározó helyként funkcionáljon a városban, ahol jól érzik magukat az idelátogató családok. A kiállításon belül a családtagok közül mindenki megtalálja azokat az élményelemeket, melyek az ő korosztályának megfelelőek. A tárlatot végig kísérő interaktív játékok és egyéb szolgáltatások nem csupán a gyerekeknek szólnak, hanem arra is szolgálnak, hogy a szülőkkel, nagyszülőkkel együtt fedezzék fel Nagykőrös múltját, az itt élők történelmét, hagyományait és Arany János írói munkásságát. Programjaik kialakításakor az egyik fő vezérlő elv, hogy olyan rendezvényeket hozzanak létre, melyek a családok számára is élvezhetőek. Az itt dolgozók úgy vélik, hogy a családdal eltöltött minőségi idő, az együtt megélt vidám pillanatok meghatározóak a gyermekek fejlődése szempontjából.
Nagykőrösi portrék restaurálása
Pályázati azonosító: 209111/00124
A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával 2022-ben restaurált festmények:
1. Laccataris Demeter: Női képmás, 1835.
2. Faix András: Férfi képmás, 1838.
3. Harczi István: Dezső Kázmérné született Mentovics Klára Anna portréja, 1937. | Szakmai beszámoló
18-20. századi portrék restaurálása
Pályázati azonosító: 209111/00058
A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával 2021-2022-ben restaurált festmények: 1. Debreceni Bárány Margit: Magyar Kázmér portréja, 1917. 2. Kladács Alajos: Arany János portréja, Barabás Miklós rézkarca után festve, 1961 3. E.G. Haussmann: Friedrich von Bockelberg portréja, 1761 | Szakmai beszámoló