MŰTÁRGYAJÁNLÓ

Hajdanvolt kommunikációs eszköz tárolója, a vizitkártya tartó

A névjegykártya vagy régi megnevezésén vizitkártya eredete a történelem homályába vész. A ma ismert kártyák elődei a 15. században jelentek meg Kínában, illetve a 17. század elején Franciaország, majd Anglia és Ausztria területén. A vizitkártya bonyolult rítusa a 18. században vált az európai arisztokrácia etikettjének szerves részévé, majd a 19. század folyamán a módosabb polgárok körében is elterjedt.
A vizitkártya, ahogy a neve is jelzi, az úriemberek vagy úrihölgyek látogatási szándékát jelezte, ugyanis nem illett bejelentkezés nélkül meglátogatni valakit. Alkalmazásának az illemtankönyvek által tárgyalt számtalan változata volt. Egyrészt mielőtt felkerestek volna valakit otthonában, előtte vizitkártyát küldték el szolgájukkal, s megvárták, míg az illető saját vizitkártyájának visszaküldésével azt a választ adta, hogy szívesen fogadja a kártya küldőjét. Másrészt használták akkor is, amikor valaki ismerősét felkeresve nem találta azt otthon, otthagyott egy vizitkártyát, amelynek sarkát vagy szélét behajtotta, ezzel jelezve látogatási szándékát. A vizitkártyákra – amelyen csak név, rang, esetleg cím szerepelt – néhány szavas üzeneteket (nem egyszer francia) rövidítéseket is írtak, például látogatás viszonzását vagy egy meghívásra választ kérve.

A névjegykártyák a látogatási szándék bejelentésén kívül a tulajdonosának bizonyos esetekben történő helyettesítésére is szolgáltak, például virágküldeményekhez mellékelték. Amennyiben a névjegykártyát ilyen céllal használták, akkor kézzel ráírták az eseményhez kötődő megfelelő francia kifejezés rövidítését: Üdvözlettel: A.c.; Köszönettel: P.r.; Jókívánság kifejezése: P.f.; Részvétnyilvánítás: P.c
Fontos volt, hogy az átadott névjegykártyák tiszták, gyűrődés mentesek legyenek! Épp ezért külön tartókban tárolták azokat. A muzeális gyűjtemény történeti tárgyi gyűjteményében megőrzött, kívül dombornyomással, belül selyemhímzéssel díszített névjegykártya tartónak a díszítéséből adódóan feltehetően női tulajdonosa volt.

Ha Ön is szeretné élőben látni ezt a rendkívüli tárgyat, akkor nincs más dolga, mint felkeresni a múzeumot, ahol személyesen is megtekintheti!
Arany János Közérdekű Muzeális Gyűjtemény
2750 Nagykőrös, Ceglédi út 19.

korosikultura.hu

Hírlevél

Adatvédelmi szabályzat
Értesüljön első kézből a rendezvényeinkről, eseményeinkről!

A weboldalon cookie fájlokat használunk, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A weboldal böngészésével hozzájárul a cookie-k használatához. A részletes leírást megtalálja az ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓBAN.