Paks: Olvasni Menő Kft.
A három éves kortól ajánlható mesekönyv elrepít minket a mesebeli tisztásra. Az első kalandból megismerhetjük a Mesevárat és lakóit. A hattornyú építmény minden tornyát különböző élőlények lakják: Alma, Pillangó, Gomba, Szamóca, Maci és a kihagyhatatlan kedvenc a Süni. Az ő tanulságos történeteiket olvashatjuk a kiadványban, melyek megismerése közben nagyon sok új tudást szerezhetnek a világról az ovisok és kisiskolások. Minden szülőnek és kicsinek az arcára mosolyt varázsolnak a kiadvány szép, színes rajzai. A könyv kölcsönözhető a Nagykőrösi Arany János Kulturális Központ, Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény Szabó Károly Városi Gyermekkönyvtárában.
LOHMANN, EVA: HANNA ÉS AZ ELEFÁNTNYI TÁVOLSÁG: A KORONAVÍRUSRÓL GYEREKEKNEK
Budapest: Scolar, 2020
A tavasszal megjelent könyv az óvodásoknak és szüleiknek mutatja be érthetően a koronavírus okozta helyzeteket. A sok színes rajz és a gyerekeknek szóló rövid magyarázat játékosan ábrázolja a vírus megszüntetése miatt hozott korlátozásokat. Miért nem lehet óvodába menni, mit kell tenni, ha betegek vagyunk, és sajnos miért nem mehetünk a játszótérre. A vírus terjedésének folyamatát is színes ábrákkal teszi érthetővé a gyerekeknek. Végül megmagyarázza, miért kell otthonunkban maradni.
Minden kisgyerekes szülőnek, nagymamának, és persze az óvodapedagógusoknak segítséget adhat ez a könyvecske.
TAKÁCS VIKTÓRIA: BUSÓ MESE (HAGYOMÁNYAINK)
Budapest: Scolar, 2020
Takács Viktória írónő magyar népszokásokat kisebbeknek bemutató sorozatának első kötete. Már a könyv borítója magával ragadja a gyerekeket figyelmét, akik egy kedves történeten keresztül megismerkedhetnek az egyik legrégebbi és legkülönlegesebb télűző farsangi mulatsággal, a busójárással. Didergősen, unalmasan indult az a februári nap, amikor Misi eltökélte, hogy elijeszti a telet. Kis húgával, Dórikával ezért szörnyeket rajzolgattak, festegettek, s azokat kitették az ablakba. Apukájuk ekkor ért haza, aki meglátva a rajzokat, rácsodálkozott, hogy azok hogy hasonlítanak a busókra. Rögtön elhatározta, hogy Misivel leutaznak Mohácson élő busó barátjához, Vincéhez, hogy Misi igazából is lásson busójárást. Misinek nagy élményben volt része: a színes forgatagban számtalan busóval találkozott, megismerkedett a jankelékkel is, részt vett a nagy máglya meggyújtásán, s megismerte a busók és e furcsa farsang érdekességeit. De vajon sikerül elkergetni a telet? A meséből kiderül.
ŠTUMPFOVÁ, MARIE: HOGYAN ALSZANAK AZ ÁLLATOK?Budapest: Csirimojó, 2020
Az ébrenlét és az alvás időszakának váltakozása nemcsak az emberek, hanem az állatok számára is fontos ahhoz, hogy újra energiát nyerjenek. De az emberektől eltérően minden állat másképp alszik.
A nagyalakú cseh képeskönyvből - bájos rajzok kíséretében - sok érdekesség megtudható az egészen pontosan tizenhatféle állat alvási szokásáról. Némelyik állat folyton csak durmolna, némelyik alig hunyja le a szemét, az egyik a víz alatt, a másik fél lábon állva, az egyik a hóban, a másik a forró sivatagban alszik… A borítón látható kedves tengeri vidrakölykökről a következők olvashatók: „A tengeri vidra szinte az egész életét vízben tölti. Ott vadászik, ott játszik és ott is alszik. A hátára fordul, felfekszik a hullámokra és belekapaszkodik a moszatok hosszú szálaiba, hogy el ne sodorják az áramlatok. A kölykök az anyukájuk hasára telepednek… Felettük csillagmintás éjfekete pokróc, alattuk sós ágyikó, ami reggelig ringatja őket”.
A végtelenül kedves lírai hangvétel teljesen egyedivé teszi ezt az alkotást, és magasan kiemeli a megszokott ismeretterjesztő könyvek közül. Éppúgy el lehet merülni a leírásaiban és a képeiben, mint egy jóleső, pihentető álomban.
A könyv a legkisebb olvasókat szólítja meg, ugyanakkor a szülőket és a pedagógusokat is interaktív játékra és közös gondolkozásra hívja: miért alszanak az emberek és az állatok, mi a pihenés, hogyan és hol élnek az egyes állatok és miért különlegesek…
Jiří Dvořák szövegeit Marie Štumpfová illusztrációi díszítik, s Peťovská Flóra fordította.
CZERNÁK ESZTER: KEDVES APU!
EGY MOZAIKCSALÁD MINDENNAPJAI
Budapest: Pagony, 2020
Manapság sokan élnek nem hagyományos családban, úgynevezett mozaikcsaládban. Azokat a családokat hívjuk így, ahol legalább az egyik szülőnek van már az előző kapcsolatából gyereke. Ági is egy ilyen, nem mindennapi családban él. Az ő szülei is elváltak. Apukája nászúton van új feleségével, anyukája új férje, új gyerekének az apukája, Zoli, pedig most költözött be hozzájuk. Ráadásul Zoli három gyereke is minden második hétvégét náluk töltik, akik egészen mások, mint Ági és az ő három testvére. De vajon hogyan is szokik össze ez a népes mozaikcsalád? Miként sikerül összecsiszolni a két család különböző szokásait, a reggeli étkezéstől kezdve a házimunkáig?
Ági a konfliktusokkal és sok-sok nevetéssel teli két hétben mindent leír édesapjának címzett naplójába, hogy ne felejtsen el semmit, hogy amikor apukája visszatér a nászútjáról, mindent el tudjon mesélni neki. Nyomon követhetjük vele, hogy lesz a két felbomlott különböző családból egy sokszínű család, ahol mindenki megtalálja a helyét.
LŐRINC LÁSZLÓ: 25 SZELFI A TÖRÖK KORBÓL
Budapest: Kolibri, 2020
Lőrinc László történelemtanár azzal a gondolattal játszott el, milyen „nyomokat hagytak volna” elődeink, ha már akkor létezett volna az Instagram vagy Facebook. Ily módon született meg egy fergetegesen jó és igen rendhagyó „történelemkönyv”, a 25 szelfi az Árpád-korból. Óriási ötlet, hogy tehát vicces szelfiken és kommenteken keresztül hozza közelebb a szerző a rég letűnt kort az ifjú olvasókhoz. A kötet olyan sikeres volt, hogy díjat is nyert. 2020-ban a Magyar Gyerekkönyv Fórum (HUBBY) diákzsűrijétől megkapta a leginnovatívabb ifjúsági könyvnek járó díjat.
Ennek a könyvnek a folytatásaként jelent meg a 25 szelfi a török korból. A török kor képzeletbeli közösségi oldalait mutatja be. A török kor környéki, 14-17. századi magyarok világában a mindenki számára ismerős, elfeledett vagy éppen kitalált alakok lelkesen posztolnak és kommentelnek az adott történelmi eseménnyel kapcsolatban.A vicces kommentözönt minden esetben egy rövid magyarázó szövegrész követi, hogy mi volt valóságos, mi nem. Hiszen tudjuk: ami egy közösségi oldalra kikerül, bizony nem mindig igaz. Csak néhány a könyvben olvasható érdekességek közül:
Vajon hogyan került Lajos király a mohácsi harcmezőn töltött fárasztó órák után a patak hűs vizébe? Miért töltött annyi időt Zsigmond király fejjel lefelé lógva? Ki merészelte ellopni a Szent Koronát? Tényleg hordott álruhát Mátyás király? Hogy fest Zrínyi Miklós egy képregényben?
A nagy történelmi pillanatokon (mohácsi csata, egri vár ostroma, visegrádi királytalálkozó stb.) kívül nemcsak a korszak ismert személyiségei ismerhetők meg, hanem a mindennapi életbe is betekintést nyerhet az ifjú olvasó, hogy például mit dolgoztak, ettek, ittak az egyszerűbb emberek, hogyan ünnepeltek, gyakorolták a vallást stb.
A szöveget nagyszerűen egészítik ki a különleges, humoros illusztrációk.
Miközben betegre neveti magát az ember a könyvön, rengeteg új ismeretre tesz szert.
MAROS EDIT: BONYOLULT EGY CSAJ
Budapest: Menő Könyvek, 2020
A regény főszereplője Adél, aki most tizenöt éves és a gimnázium második osztályába megy. Édesanyja véleménye szerint túl fiús, apja szerint, aki az iskola fociedzője, nem elég sportos. Szegény lány nem tudja, hogy tegyen eleget mind a két szülő kérésének. Az osztályba új lány jön, aki a suliban minden fiút rögtön levesz a lábáról. Adél legjobb barátját, Tomit is megpróbálja megszerezni. Csupán Bálint az, aki nem érdeklődik Kitty iránt. A lány ráveszi Adélt, hogy apja révén, aki a srác edzője, kémkedjen a ”kiszemelt” után. Ám idő közben a lány anyja kezd nyomozni Bálint után, amire az áldozat rájön, és kínos helyzetbe kerül emiatt Adél. Sok bonyodalom adódik ebből. Végül kiderül, ki a kiszemelt fiú nagy szerelme. Maros Edit, aki a Hűvösvölgyi suli-könyvek szerzője is, a kamaszok jó ismerője, most is élethűen ábrázolja a tinédzserek érzelmi világát.
SMIBERT, ANGIE: MESTERSÉGES INTELLIGENCIA: OKOS GÉPEK, GONDOLKODÓ ROBOTOK - ÉS TUDOMÁNYOS GYAKORLATOK GYEREKEKNEK
Budapest: Cser Kiadó, 2020
Ebben a sok színes ábrával, rajzzal, fotóval illusztrált ismeretterjesztő könyvben az egykor a NASA-nál is dolgozó Angie Smibert magyarázza el élvezetes, könnyed formában a tíz éves kor feletti gyerekeknek - és persze a felnőtteknek is -, hogy mi a mesterséges intelligencia. A mesterséges intelligencia (MI) alapvető fogalmait, kérdéseit, múltját és jövőjét taglalja. A témakört tehát a számítógépek hajnalától egészen napjainkig követi le a szerző, és a jövőt is előrevetíti, hogy vajon a gépek helyettesíthetik-e az embert, mi történik, ha a gépagy fejlettebbé válik nálunk, és hogyan segíthetik az algoritmusok az emberi életminőséget.
A könyv rendkívül jól felépített. Az ismeretek rögzülését és feldolgozását a fejezetek során különféle gyakorlatok (például egy űrrobot megtervezése, egy robotkar elkészítése) és feladatok segítik. (Az olvasó végezhet Turing-tesztet vagy kitalálhat olyan kérdéseket, amikre a számítógép nem tudna felelni.) Tengernyi információ alig több mint 100 oldalban kapott helyet. Az olvasást könnyítő nagyobb betűk ellenére a lapok minden szeglete hasznosan van kitöltve. A szöveget vicces, rövid képregénykockák dobják fel, ezzel képeskönyvesebb, szellősebb jelleget biztosítva a kötetnek, illetve olyan QR kódok egészítik ki, amelyek a témával kapcsolatos különféle cikkekhez, videókhoz viszik tovább az olvasót. A könyv legvégén összegyűjtve is megtalálhatók a fontos kifejezések, amelyek a fejezetekben is olvashatók.
A könyv legfőbb erénye az, hogy az ismeretterjesztés mellett arra inspirálja és bátorítja a gyerekeket, hogy óvatosan kezdjenek el ismerkedni a kódolással és annak logikájával.